László Gerő /sz. Gyulafehérvár, 1928/ Kolozsváron végezte a Színművészeti Főiskolát 1950-ben. A kolozsvári színházban kezdett és a társulattól pályája folyamán nem vált meg. 1992-től a színház örökös tagja, 93-ban pedig átvehette a Szentgyörgyi István díjat. - A versmondást imádtam, jelentette ki, az Ady-kötetnek 90%-át kívülről tudta és kívülről mondta. József Attilát, Arany Jánost, a magyar irodalom gyöngyszemeit mind szerette és szavalta. Õk annak idején úgynevezett realista színházi nevelést kaptak (a Sztanyiszlavszkij módszert). A mai fiatalok már nem a lélektani hitelességre koncentrálnak, hanem inkább a mozgásra, a külsőségekre. Ez európai divat. László Gerő 51 évig volt megszakítás nélkül a kolozsvári társulat tagja. /"A színésznek a feladata a közönség szolgálata" Beszélgetés László Gerő színművésszel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1999. szeptember 13.
A Csonkatoronyban levő Arany-múzeum alapítása, megnyitása centenáriumáról emlékeztek meg nemrégiben Nagyszalontán, s ez alkalomból jelent meg Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe? című füzete a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kiadásában a Partiumi Füzetek sorozat tizedik kiadványaként. A toronyban levő múzeum százéves történetével kapcsolatos fejezet hasznos része a füzetnek, Dánielisz Endre külön könyvben is foglalkozott vele (Arany-emlékek Nagyszalontán, Kriterion 1984). /Fejér László: Kegyelet óvta Csonkatorony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
1999. szeptember 20.
Az Arany János és Tompa Mihály közötti barátságra emlékezve alakult ki az a testvérvárosi kapcsolat, amely néhány éve összeköti Nagyszalontát és a szlovákiai Rimaszombatot. A hétvégén Nagyszalontán Tódor Albert polgármester és Hegyesi Imre alpolgármester rimaszombati küldöttséget fogadott. A rimaszombati és a nagyszalontai városvezetők közötti hét végi eszmecsere mindvégig magyarul folyt. Kiderült, a gazdasági-társadalmi átalakulás útján található két ország hasonló gondokkal küzd, és ez észlelhető a települések szintjén is. Rimaszombaton az idei tanévtől indították be újra a magyar középiskolai oktatást, egy olyan épületben, amelyet visszakapott a református egyház. A 24 ezres település lakosságának felét kitévő szlovákok nem nézik jó szemmel ezt a kezdeményezést. A párhuzam adott, hisz Arany János városában évek óta nem sikerül megvalósítani a tervet, hogy Szalonta legnagyobb szülöttének nevét viselhesse a 90 éves középiskola. /Rimaszombati vendégek Szalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./
1999. szeptember 28.
A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlésén Dánielisz Endre tiszteletbeli elnök üdvözlő szavai után Nagy György József elnök köszöntötte a tagságot. Beszámoló hangzott el az egyesület tavalyi tevékenységéről. A közgyűlésen újraválasztották elnöknek Nagy György Józsefet, aki elmondta: idén decemberben szobrot szeretnének állítani a város másik nagy szülöttének, Zilahy Lajosnak. Terveik között szerepel, hogy az Arany-emlékegyesület jogutódaként visszaszerezzék a Csonka-toronnyal szomszédos palotát. /Szobrot Zilahy Lajosnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./
1999. október 13.
A nagyszalontai középiskolai oktatás több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. A ma működő líceum okt. 16-án lesz 90 éves. Az évfordulóról ünnepséggel emlékeznek meg az elméleti középiskola vezetői, ennek során tudományos szimpóziumot tartanak. Újból fölvetődött, hogy a tanintézet visszavegye az Arany János nevet. 1948-1992 között a város nagy szülöttéről volt elnevezve a középiskola. Hét éve az akkori vezetőség azzal az indokkal tüntette el az Arany János nevét hirdető táblát, hogy az iskolacsoporttá átalakuló tanintézetnek nem lehet neve. Az iskola folyosóiról fokozatosan lekerültek a magyar nyelvű feliratok is, a több száz magyar diák már egyet sem talál belőlük. A Csonka-torony centenáriumán részt vevő kisebbségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter segítséget ígért az ügyben. Az iskola magyar tanulói kérik a névvisszaadást, de a tanárok nem állnak ki mellette egyöntetűen, félnek a helyi feszültségektől. /Kilencvenéves a középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 13./
1999. október 26.
Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az 1956-os forradalom hőseire és áldozataira emlékező koszorúzás után, az idén negyedik alkalommal adták át az Arany János-díjakat és jutalmakat. A hat díjazott író között (Kabdebó Tamás - Nagy-Britannia, Rákosy Gergely, Kertész Ákos, Olasz Sándor, Tóth Erzsébet - Magyarország) Erdélyből Lászlóffy Csaba vehette át Jókai Annától szépirodalmi munkássága szakmai elismeréséért a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának jutalmát. /Kiosztották az Arany János-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
1999. november 19.
Nagyszalontán az Arany János Művelődési Egyesület december 4-5-én nagyszabású ünnepséggel kíván megemlékezni a negyedszázada elhunyt Zilahy Lajosról. Ebből az alkalomból a szalontai szoborparkban akarják felállítani az író mellszobrát. Ehhez sikerült megszerezni a városi tanács jóváhagyását. /Pálfy Török László: Zilahy hazatérhet szülővárosába. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./
1999. december 6.
A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./
2000. január 7.
1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./
2000. január 21.
A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./
2000. február 22.
Medvigy Endre /Budapest/ ama irodalomtörténészek közé tartozik, akik előszeretettel kutatják a kommunista cenzúra által feledésre ítélt közírók munkásságát. Sinka Istvánnak a "feltámasztásában" is szerepet vállalt. Medvigy Endre febr. 18-án Nagyszalontán Nyirő Józsefről tartott előadást. Dánielisz Endre, az Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke mutatta be a hallgatóságnak a Medvigy Endrét, akiről kiderült: bihari gyökerei vannak. E táj szeretetére a Nagyváradon született édesapja tanította, s ez a ragaszkodás máig megmaradt, kötődik az erdélyi írókhoz. Nyirő József is azok közé tartozik, akik a kommunista diktatúra idején több évig indexen voltak. Nyirő József megteremtette Uz Bence alakját, aki Tamási Ábeljéhez hasonlóan a székelység sorsát villantja fel. Jelentős műveként emlegetik a történelmi ihletésű A sibói bölényt. Nem igaz, hogy szélsőséges nézetek kaptak teret az alkotó munkásságában. "Több éve kutatom munkáit, de semmi kivetnivalót nem tapasztaltam. Az már más kérdés, hogy egyes körök befolyásolni akarják a közvéleményt" - fejtette ki Medvigy. /Pálfy Török László: Nagyszalonta. Irodalmi est a városházán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. március 22.
Márc. 19-én Kolozsváron, Heltai Pinceklubban Szűcs Ildikó színművésznő, a budapesti Kamaraszínház tagja tartott előadói estet Arany János balladái címmel. /Sándor Boglárka: Versbarátoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2000. április 27.
Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2000. szeptember 29.
A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./
2000. november 2.
Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2000. november 14.
A Ion Antonescu marsallról elnevezett Háborús Veteránok Országos Egyesülete, valamint a Hősök és Mártírok Kultusza Egyesület Maros megyei szervezete bírósági úton szeretné elérni a marosvásárhelyi tanács 1999. évi 77-es határozatának érvénytelenítését, amely szerint az Arany János és a Calarasilor (volt Kossuth) utcák kereszteződésénél levő parkban felállítják Petőfi Sándor szobrát. Fodor Imre alpolgármester szerint minősíthetetlen a fenti egyesületek beadványa. - Ez visszalépést jelent és Marosvásárhely legnehezebb napjaira emlékeztet. /Tiltakoznak a Petőfi-szobor ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2000. november 28.
Nagyszalontán, Arany János városában az 1992-es népszámlálás szerint 20.660 ember élt, közülük 12.662 vallotta magát magyarnak. Jövőre már jó, ha tízezren lesznek azok, akik még értik a Toldit. Az apadást egyaránt okozza a kivándorlás és a gyermekszületések alacsony száma. Az iskolákban már nagyságrendekkel kevesebb diák tanul magyarul, mint románul. A (még) RMDSZ-es polgármester, a városvezetés nagyon is jól érti az idők szavát: igyekszik maximálisan kedvében járni a lassan itt is többségbe kerülő nemzetnek, hangadóinak, politikai szervezeteinek. A Magyar Házban hull a vakolat, de mindenki elégedettnek tűnik. Az önkormányzat december 1-je megünneplésére készülve talált 25 milliónyi fölös pénzt a városkasszában. /Bőkezűek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2001. február 8.
Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2001. február 17.
Főzzünk, főzzünk valamit" címmel a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ gyermekműsort készített, amelyet sorra bemutat a város óvodáiban és napközi otthonaiban. Már 8 előadást ért meg Harold Pintér "Születésnap" című darabja, amit ősszel vitt színre a Figura, Béres László rendezésében. Megkezdődtek a próbái a "Búskomor Aranykor" című, Arany János balladáiból és megzenésített verseiből összeállított dramatizált előadásnak, amelyet március végén mutat be a Figura. Nyár elejére tervez a színház egy Petőfi előadást is "A helység kalapácsa" címmel, amelyben közreműködnek majd a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák végzős hallgatói. /Mit főz a Figura? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2001. március 5.
Nagyszalontán Arany János születésének évfordulója alkalmából az idén is megrendezték a költő nevével fémjelzett szavalóversenyt, Arany humora - a humor aranya címmel. A márc. 3-i elődöntőre 46 versenyző gyűlt össze. "Minden kategóriában láthattunk legalább egy színész-palántát" - mondta Meleg Vilmos zsűrielnök. Senki sem távozott üres kézzel, nyilatkozta Nagy György József főszervező, az AJME elnöke. /Átverselt hétvége Arany János városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ Nagyszalontán hatodik alkalommal rendezték meg az Arany János-versmondóversenyt. A három korcsoportban közel félszáz versenyző (Arad, Bihar és Szilágy megyékből, valamint a magyarországi Hajdú-Biharból) egy szabadon választott humoros-tréfás Arany János-költeménnyel, valamint egy, a magyar irodalomból vett humoros-tréfás verssel jelentkezett. /Arany János-versmondóverseny Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2001. március 6.
A Festum Varadinum szervezőbizottsága véglegesítette a programtervezetet. A máj. 13-20. között Nagyváradon zajló Varadinum 2001 gazdag programmal várja az érdeklődőket. Az idei ünnepségsorozat máj. 13-án, vasárnap kezdődik a Bazilikában tartandó szentmisével. Ugyanott este zenés-verses összeállítás lesz a Szent László ének- és zenekar, a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió művészeinek fellépésével. Máj. 15-én Magyar vagyok, nem turista címmel olvasói fórumot rendez a Bihari Napló és az Erdélyi Napló a Református Püspöki Palota nagytermében. Ennek témája a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok jogállását szabályozó törvénytervezet. Meghívott előadó Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára. Máj. 16-án A 20. század tudományossága címmel előadás-sorozatra kerül sor, 17-én a civil társadalom napját tartják meg. Máj. 18-án könyvbemutató lesz a Szent László Gimnáziumban. Aznap ünnepélyesen felavatják a felújított Arany János Kollégiumot. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület meghívta az eseményre Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Máj. 19-én István királlyal Európában elnevezéssel vetélkedőt rendez az Ady Endre Középiskola, a MIDESZ és a Rákóczi Szövetség. Máj. 20-án, vasárnap 10 órától kezdődik az ünnepségzáró ökumenikus istentisztelet a várad-olaszi református templomban. 12 órától az Ezredévi Emléktéren promenád jellegű eseményre várják az érdeklődőket. Este az Állami Színházban a Honvéd kórus lép fel. /Rais W. István: Varadinum 2001. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./
2001. március 8.
Arany János születésére (1817. márc. 2.) emlékezve Gáll Annamária és Péterffy Lajos Epilógus című előadásukkal léptek fel a nagyváradi Eminescu Országos Kollégium dísztermében. A költő verseiből, önéletrajzi írásaiból mozaikszerűen összeállított műsorra telt háznyi néző, főként diákok voltak kíváncsiak. /Emlékműsor a születésnapra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2001. április 13.
Ápr. 12-én Tőkés László püspök igehirdetésének keretében helyezték el Nagyváradon az Arany János Kollégium új szárnyának alapkövét. A Partiumi Keresztény Egyetem további fejlesztését célzó vállalkozás megkezdése előtt a kollégium régi szárnyának felújítása már megkezdődött, s május közepére, a Varadinum-ünnepség idejére be is fejeződik. Az új szárnyban a tervek szerint 300 diákot és 12 tanárt lehet majd elszállásolni. /Wagner István: PKE, Arany János Kollégium. Az új szárny alapkőletétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ Az Arany János Kollégium új szárnyának alapkőletételét követően Tőkés László püspök sajtóértekezletet tartott. A magyar kormány támogatásával zajló egyetemépítés folyamata meglátása szerint jól halad. Tőkés László ugyanakkor elmondta: ők az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem egységében gondolkoznak. Egyesek lépten-nyomon ellentéteket akarnak gerjeszteni a PKE és az RMDSZ, a Pro Universitatae és a Sapientia alapítványok, illetve a különböző egyházak között, de a tisztázás mindeddig sikerült - hangzott el. Miért vannak ott honatyáink a parlamentben? - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök ilyen vonatkozásban úgy vélekedett: akadozik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodás. A püspök a továbbiakban felsorolta azokat az ügyeket, amelyekben erősen kifogásolta az RMDSZ hozzáállását. Ide tartozik a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kérdése, illetve az, hogy Csurka István szalontai látogatása miatt Mikló Ferenc helybéli református lelkész ellen etikai vizsgálat indult a szövetségben. /W. I.: Sajtótájékoztató a Református Egyházkerületnél. Magyar felsőoktatási és szövetségi ügyekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
2001. április 21.
Köztéri mellszobrot emelnek Kulin Györgynek Nagyszalontán, a csillagász szülővárosában. Az erről szóló döntést ápr. 19-i ülésén hagyta jóvá a város vezetése. A neves magyar csillagász nevéhez számos üstökös és bolygó felfedezése kapcsolódik. Az egyik általa felfedezett kisbolygó a Szalonta nevet kapta. Most szülővárosa tiszteleg emlékének. A június 9-én felavatásra kerülő szobrot Domonkos Béla érdi szobrászművész adományozza a hajdúvárosnak. A szoborállításhoz segítséget nyújt a Magyar Tudományos Akadémia. Kulin György - akinek szobra Arany János, Zilahi Lajos és Sinka István mellett kap helyet - 1989. április 22-én hunyt el Budapesten. /Szobor Kulin Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2001. május 21.
Máj. 19-én Nagyváradon ünnepélyes átadták az Arany János Kollégium felújított épületét. A Partiumi Keresztyén Egyetem kollégiumának avatásán többek között részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Tőkés László püspök azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást a kisebbségpolitikában is végig kell vinni: a romániai magyarságnak a jogot kell megkapnia ahhoz, hogy megvalósítsa végső célját, a nemzeti autonómiát. - Egy kisebbség pedig csak akkor válik egyenjogúvá, ha oktatási rendszerével az átlag fölé próbál emelkedni - jelentette ki beszédében Pokorni Zoltán. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a beregszászi magyar tanítóképző most kapta meg az ukrán állam akkreditációját, a román illetékesek megadták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredán tervezett karainak ideiglenes működési engedélyét. Komoly munka folyik a felvidéki Révkomáromban a magyar nyelvű felsőfokú oktatás beindítására, és hasonló komoly tervek vannak Vajdaságban is. Németh Zsolt beszédében úgy fogalmazott: "azt üzenjük román barátainknak, hogy ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, azok nem ellenük irányulnak. Ha a magyarok nyernek, azzal a románok nem veszítenek. Közösek az eredményeink és a kudarcaink is, ha a romániai magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia gyarapszik". Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kiemelte, hogy példátlan az elmúlt nyolc évtized történetében az az anyagi támogatás, amelyet a magyar kormány és az Országgyűlés adott az erdélyi magyar egyetem beindításához. Szabó Tibor azt a reményét fogalmazta meg, hogy a készülő státustörvény elfogadása után jogi alapot biztosít majd az erdélyi magyar egyetem fenntartásához és működtetéséhez szükséges folyamatos támogatásnak. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök kiemelte, hogy a romániai magyarság nem tüntetésekkel, erőszakos akciókkal, hanem megértéssel, türelemmel akar boldogabb jövőt építeni magának. /Felavatták a Partiumi Keresztyén Egyetem Arany János kollégiumát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2001. június 27.
Aradi képzőművészek a simonyifalviak hívására nemrég tárlattal tisztelegtek a falu szülötte, Simonyi Imre költő emléke előtt. A kiállítás vándorútra indult. Első állomása a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum nagyterme volt. Az aradiakkal együtt állítottak ki a szalontai képzőművészek. A június 24-i megnyitón Zuh Imre, az emlékmúzeum igazgatója tartotta a bevezetőt. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport után a simonyifalvi Leveles együttes táncosai következtek. A vendégeket Szénási Ferenc, a szalontai Bocskay Társaság elnöke kalauzolta a városban. A régi s az újonnan kiharcolt köztéri szobrokra joggal büszke Arany János városa. A kiállítás ősszel kerül Gyulára, előtte azonban cserekiállítással eljuthat Nagyváradra is. /Simonyi-emlékkiállítás Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2001. június 28.
A Madách Imre Társaság négy CD-ből álló ajándékcsomagot juttatott el a következő kolozsvári iskoláknak: Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Báthory István Elméleti Líceum, Református Kollégium, Római Katolikus Gimnázium és az Unitárius Kollégium. Az értékes küldemény magában foglalja Madách Imre Az ember tragédiája eredeti kéziratának hasonmás kiadását, tanulmányokat, Madách levelezését Arany Jánossal, valamint Az ember tragédiájának 20 nyelven megjelent fordításait. /Értékes küldemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. augusztus 8.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. A szeptemberi ünnepségre máris megkezdődött a felkészülés, a jeles napokat több sajtókiadvány előzi meg. A Nagyszalonta jeles szülöttei című kiadvány korlátozott példányszámban még kapható, és nemrég ismét megjelent az Arany János nyomdokain c. füzet, melyben a nagy költő Szalontán töltött éveinek állomásait követheti nyomon az olvasó. A harmadik kiadvány, az igazi meglepetés épp most készül, ebben az Arany János Emlékegyesület és jogutóda, a Művelődési Egyesület története olvasható majd. /Tizedik évforduló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2001. augusztus 15.
Az Arany János Közalapítvány (Budapest) kuratóriuma döntést hozott a Határon Túli Magyar Tudományosságért szakkuratórium pályázati kiírására beérkezett 150 pályázatról. Összesen ötvenöten részesültek csoportos kutatási támogatásban; a kuratórium ezen kívül harminckét egyéni pályázónak és huszonhat fiatal kutatónak ítélt meg támogatást. A legtöbb nyertes pályázat Romániából - Erdélyből - érkezett, szám szerint 68. Jugoszláviából 23, Szlovákiából 14, Ukrajnából 6, Horvátországból és Szlovéniából 1-1 pályázat nyert. /150 pályázat sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
